Kivel ne lett volna már úgy, hogy egy negatív gondolat befészkelte magát az elméjébe, és aztán szépen meg is valósult az? Tuti te is voltál már ebben a cipőben. Én is. 

Ez a bejegyzés azonban nem a negatív gondolatok mentesítéséről szól, hiszen, emberek vagyunk, vannak negatív érzéseink, gondolataink, és ez jól is van így. Majd lesz cikk erről is, illetve arról, hogy ezzel mit kezdjünk.

Most arról olvasol, hogy mit teremtünk. Ugyanis mindig teremtünk, és ez a gondolatainkkal kezdődik. 

A rossz dolgok bekövetkezésének az egyik feltétele, hogy alacsony a rezgésszinted. Az alacsony rezgésszint az, amikor rossz kedved van, melankolikus vagy, nincs kedved semmihez, és kb. mindenben a negatívat látod: neked nem sikerül semmi sem; kevés a fizud, sok a kiadásod; betegségről betegségre jársz; esetleges testsúly problémáid vannak; szar a párkapcsolatod. Ez majdnem egy ördögi kör, de mégsem. Te vagy az, aki dönthetsz magadról másként, hogy nem a langyos állóvízben tapicskolsz még éveket, hanem kiszállsz belőle, és elkezded máshogyan élni az életedet, aminek első lépése, hogy máshogyan kezdesz el gondolkozni magadról és a téged körülvevő világodról.

A másik feltétele, hogy a változás a komfortzónádon kívül van. Tehát, ha valami nem tetszik valamely életterületeden (család, párkapcsolat, egészség, anyagiak, munka) viszont már a körülményed sem kényelmes, és elgondolkodsz a váltáson/változáson, akkor az egód felvillantja a lehetőségeket. Elképzeled, mi fog történni mondjuk egy fizetésemelés kérésénél, munkahely váltásnál, párkapcsolati szakításnál..., és a felvillanó víziók közül a legrosszabbat hiszed el valóságnak. E mellé természetesen negatív érzelmeket is társítasz. Tehát: rossz dolgokra gondolsz, megtámogatod negatív érzelmekkel, és mit teremtesz meg magadnak? Vagy semmit, mert maradsz a kis komfortzónádban, ami igazából a langyos állóvíz, a megrekedés, a sose lesz jobb életed területe, vagy belepörgeted magad a negatív gondolat-spirálba és még szarabb lesz.

Egyrészt ne csodálkozz azon, ha ilyen gondolataid vannak, mert nagyon sok szokást, mintát, hitrendszert hozol a múltadból, amelyekről elhitted, hogy ilyen vagy olyan vagy, és amelyek szerint éled most is az életedet.

Nekem ilyen volt például a tökéletesség mániám. Magasra raktam a lécet, minden életterületemen, ehhez szorosan kapcsolódott a megfelelési kényszer is. Csak éppen azt felejtettem el, hogy ez baromi rég volt, hogy elhittem valakinek a gondolatát, hogy nekem tökéletesnek kell lennem, (és mondjuk a matek 3-as jegy az szuper, és annak is kellett (volna) örülni..). Mivel azonban hurcoltam magammal vagy 30 évig ezt a beidegződést, nem is tudtam egyből letenni. 

Te se várd el magadtól, hogy egyik percről a másikra feloldódjanak ezek a minták benned. Viszont tegyél magadért! Az első lépés, hogy felismerd ezeket magadban.

Másrészt van számos trükk, amivel ezeket a negatív gondolatokat átalakíthatod - mindegyik trükk arról szól, hogy leveszed a figyelmed a szar gondolataidról.

Ilyen pl. a figyelemelterelés: amikor becsúsznak a negatív gondolatok, kezdj el megfigyelni egy tárgyat, élőlényt, nagyon részletesen. Tegyél fel kérdéseket a tárggyal, élőlénnyel kapcsolatban, és kérdezz-kérdezz. Vagy ha leveszed a fókuszodat a negatív érzelmekről, és pozitív érzelmekre helyezed át. 

Kb. 4 éve, tudatosan meghoztam a döntést, felelősséget vállaltam magamért, és elkezdtem szembenézni a régi mintáimmal, brutál őszintének lenni magammal, és rengeteg időt, energiát, pénzt befektetni magamba és melózni magamon.

Az önmunka kemény, nem egy #rózsaszíncsillámpónis valami.
Önmagunkkal őszintének lenni a legkeményebb. Mert ekkor már nem hagyod, hogy az egód uraljon. Viszont tisztulsz, és minden változik körülötted. Te is és a világod is.